Csak akkor érdemes elkezdeni játszani, ha komolyan vesszük. A játék kitartásra tanít, a szabályok ismeretére és betartására, becsületességre nevel. A játék megtanítja, hogy felvállaljuk a döntéseink következményeit, sőt azt is megmutatja, hogyan győzedelmeskedjünk alázattal és hogy viseljük el a vereséget emelt fővel. 

Azok a játékok, ahol alkohol a tét még komolyabb felelősséget hordoznak magukban. Hiszen mind a nyertes, mind a vesztes vállán óriási teher nyugszik annak vonatkozásában, hogy a választásaik milyen terhet rónak majd rájuk – a játék folyamán és másnap (vagy adott esetben harmadnap is). Erre kérem rá kell szánni az időt, a dolog teljes koncentrációt igényel, félre kell tudni tenni minden zavaró tényezőt, így elmondhatjuk, hogy a piatétre menő viadalok hatalmas életbölcsességre tanítanak: hogy vegyünk részt a pillanatban.

Van azonban a játékoknak egy olyan típusa, amelyek mindenek felett győzedelmeskednek, hiszen magukban foglalják az összes többi társasjáték előnyét, ezek pedig a piálós játékok. A kihívás annyival komolyabb, hogy itt már a játék során is megérezhetjük a tévedéseink súlyát, hiszen már a lépések során is borulnak „konty alá” a felesek, ha hibázunk. 

A Jenga alkoholmámoros változatában a fatéglákon olvashatunk utasításokat, amelyek elmondják, hogy mit kell tennünk, ha szerencsétlenségünkre pont őket húztuk ki a Részeges Toronyból. A játék alapvetően igazságos, és nagy teret hagy a szerencsének is, hiszen sok olyan parancs van, amely nem csak arra a személyre vonatkozik, aki kiemelte: „Mindenki igyon egyet.”, „Válaszd ki, hogy ki igyon.”, „Mindenki igyon kivéve téged.”, „Alkoss egy szabályt.”, „A tőled jobbra/balra levő játékos igyon/játékossal igyál egyet.”, stb. Akinek rossz köre van az elején, annak a helyzete várhatóan gyorsan romlani fog, hiszen az egyensúlyérzék nem arról híres, hogy az alkohol jó irányba befolyásolná.

A piálós amőba lehetővé teszi, hogy az este során kíméld az erdőket (nem kell papírokat összefirkálni). A szabály a szokásos, és az átlátszó üvegpoharak is biztosítják, hogy minden világos legyen. Legfeljebb egy idő után világosan mindenből kettő lesz.

A piálós Ki nevet a végén annyiban tévútra visz, hogy a végén szinte biztos, hogy mindenki nevetni fog. Vagy sírni, ha a vesztésre álló nem tud veszíteni. A pia már csak ilyen, parttalanná teszi az érzelmeket. A játék kifejezetten nagyvonalú, mert minden fontos eseménynél lehetővé teszi az ivást, nem csak a negatívoknál (pl. ha kiütnek), szóval ünnepelheted a hatos dobásokat, a beéréseket is a poharak emelgetésével. 

A piarulett undok dolog, mert csak a vesztes iszik, és alkoholgőzzel a fejben az állandóan forgó kerék és az ugráló fekete-piros kockák garantálják, hogy a végén a róka repülni tanul majd.